Oldal kiválasztása

Webáruház indítás jogi feltételeit vizsgálom meg ebben a bejegyzésben. Megnézzük mire érdemes odafigyelni webáruház indítása során, milyen követelményeknek és szabályoknak kell feltétlenül megfelelni már induláskor? Hogyan induljak el, ha webáruházat szeretnék? Ezekre a kérdésekre is válaszolok a gyakorlat tükrében, különös tekintettel a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire.

 

 Mielőtt belevágnál…

Számos esetben indulnak vállalkozások először a költséghatékonyságra törekedve kizárólag webáruház formájában, majd nyitnak később üzletet, ahol megtekinthetők, kipróbálhatók a termékek. Most vegyük azt az esetet, amikor teljesen a nulláról kell elindulni, azaz onnan, hogy a webáruházban milyen termékeket lenne érdemes értékesíteni, van-e már hasonló a piacon, kik lennének első sorban a versenytársak.

Kiknek fog szólni a weboldal? Miben lehetne speciális a mi termékünk? Milyen már létező termékre kínálna alternatívát adott esetben? Hogyan lehetne kedvezőbb áron beszerezni és értékesíteni? Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a konkrét üzleti terv birtokában az üzleti kockázatot csökkentsük?

A piac alapos felmérését követően üzleti tervet érdemes készíteni, majd könyvelő adótanácsadóval egyeztetni az adózási szempontból várhatóan leginkább kedvező vállalkozási forma megválasztásához, és ezt követően érdemes ügyvédhez fordulni cégalapítással, esetleg cégmódosítással, valamint a weboldalra kerülő jogi dokumentumok elkészítésével kapcsolatban.

 

Milyen vállalkozási formában működtethetek webáruházat? Kinek kell bejelenteni? Szükséges-e engedély?

 

Technikai oldalról megközelítve, webáruházat lehet bérelni vagy saját webáruházat készíteni/készíttetni.

Jogi oldalról megközelítve, a webáruház működéséért felelős személy lehet egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás. Egyéni vállalkozóként is szükséges székhelyet megjelölni és a székhely szerint illetékes okmányirodában lehet kérelmezni a nyilvántartásba vételt, illetve online is kezdeményezhető.

Egy személy is alapíthat korlátolt felelősségű társaságot (Kft.), több személy együtt alapíthatnak többek között betéti társaságot (Bt.) vagy Kft.-t, ezek a legnépszerűbb gazdasági társasági formák kezdésként, a teljesség igénye nélkül. Adószámos magánszemély nem üzemeltethet webáruházat, mert a webáruház üzemeltetése kereskedelmi tevékenységnek minősül. Őstermelők meghatározott feltételekkel üzemeltethetnek webáruházat. Kereskedelmi végzettség és üzlethelyiség nem szükséges a webshopok létesítéséhez és fenntartásához.

 Az indulásnál szükséges még a tevékenységek, termékek, szolgáltatások körének bejelentése, engedélyköteles termékek esetén, a termékek engedélyeztetése. Megjegyzendő, hogy természetesen vannak olyan termékek, amelyek webáruházon keresztül nem értékesíthetők, csak működési engedéllyel rendelkező üzletben (pl. dohánytermékek, festékek, növényvédőszerek).

A kereskedelemről szóló törvény szerint, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak, azaz a székhelye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni. Ezen felül az adóhatóságnál, a KSH-nál is be kell jelentkezni, valamint bankszámlát kell nyitni a vállalkozásnak.

 A vállalkozás tevékenységi körei között a 4791 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem tevékenységnek szerepelnie kell. Megjegyzendő továbbá, hogy egyes termékértékesítésekhez külön hatósági engedély beszerzése szükséges.

A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék – saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék – eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. A kereskedő az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat öt napon belül bemutatni.

 A környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályok minden csomagolást végző vállalkozásra vonatkoznak, a díja NAV részére utólagosan fizetendő.

 

Webáruház indítás jogi feltételei. Milyen jogszabályi rendelkezéseknek kell megfelelnie egy webáruháznak? Milyen jogi dokumentumok szükségesek már az indulástól kezdve?

 

A webáruházaknak a honlapra kihelyezett általános szerződés feltételekkel (ÁSZF, vagy másként nevezve üzleti feltételek, szerződési feltételek stb.), valamint adatkezelési tájékoztatóval kell rendelkezniük, ezen felül a vállalkozónak adatkezelési szabályzattal, nyilvántartással is rendelkeznie kell minimálisan és általánosságban nézve. Direkt marketing tevékenység esetén a hírlevél listára történő feliratkozásoknál is ügyelni kell az adatvédelmi szabályok betartására. 

Az ÁSZF-ben a legfontosabb szempont, illetve követelmény a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartása, a fogyasztók megfelelő tájékoztatása, ideértve a jogorvoslati jogok gyakorlását is.

Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény írja elő, hogy a szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat, azaz a honlapon elhelyezni.

A szolgáltató például köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni, így például arról, hogy a szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e a szerződéskötés során felmerült adatbeviteli hibák javításának módjáról. 

A fogyasztóvédelmi rendelkezések között kiemelt szerepe van a tájékoztatásnak, amelynek a szolgáltatás tárgyának (azaz pl. az egyes termékek) jellemzőire, a rendelés menetére, a vállalkozás adataira, a szállításra, a fizetésre, az elállási jogra, a szavatossági jogokra és a jogorvoslati jog gyakorlására is kell terjednie. 

A fogyasztóvédelmi rendelkezések felépítéséhez először tisztázni kell, hogy ki minősül fogyasztónak. A fogyasztó fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg, amely szerint fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ezzel szemben vállalkozónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. Webáruházon keresztül fogyasztók és vállalkozások részére is értékesíthet a vállalkozás, a jog e két kategóriát több szempontból külön kezeli. 

A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni a honlapon: a szolgáltató nevét, székhelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét és egyéb, a vállalkozás formájából vagy a tevékenység gyakorlásából eredően – a jogszabályban meghatározott – szükséges adatokat. 

A honlapon a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét is ugyanilyen módon hozzáférhetővé kell tenni, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetők. 

A webáruházat működtető vállalkozó (vállalkozás) és a felhasználó között létrejövő szerződéssel és az annak alapján értékesített termékeket érintően a tájékoztatási kötelezettség tehát a vállalkozás adatain és a termék lényeges tulajdonságain túlmenően ki kell, hogy terjedjen többek között a termék árára, az elállási jogra, a fizetési módokra, a kézbesítési formákra, a vállalkozás ajánlati kötöttségére is. A tájékoztatásnak egyértelműnek, világosnak és pontosnak kell lennie. 

A felhasználókat tájékoztatni kell az elállási jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és következményeiről is. Ennél a pontnál érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy vannak olyan termékek, amelyekre az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak az elállási jogot érintően. 

A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól. A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a vállalkozáshoz, illetve a fogyasztóhoz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. 

Mit kell, hogy tartalmazzon az adatkezelési tájékoztató? Az adatkezelési tájékoztatóban pontosan meg kell jelölni az adatkezelő és az adatfeldolgozó azonosító adatait, a GDPR szerinti tájékoztatási kötelezettség elemeit összhangban az Info. törvényben foglaltakkal és az ezzel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeket is. Rögzíteni kell az adatkezelés célját (az egyes adatkezelési célokat külön kell meghatározni), jogalapját és idejét is.

A webáruház üzemeltetőjének a szolgáltatás nyújtását megelőzően és a szolgáltatás nyújtása során is folyamatosan biztosítania kell, hogy a kötelező adatkezelések kivételével az érintett az adatkezelést bármikor megtilthassa. Célszerű a weboldalak informatikai rendszerét úgy kialakítani, hogy minden esetben utólag is igazolható, rekonstruálható legyen az, hogy az érintett az adatkezelésre vonatkozó hozzájárását valóban megadta. Ez azért is érdeke az adatkezelőnek, mert adott estben ezzel számos későbbi jogvitát előzhet meg. 

Az adatvédelmi hatóság állásfoglalása alapján, a webáruházak üzemeltetői csak olyan sütiket alkalmazhatnak, amelyekről egyértelműen meg tudják állapítani, hogy a webáruházak milyen adatokat kezelnek a sütin keresztül, illetve milyen célból és mely harmadik személyek számára gyűjtenek adatokat. Amennyiben a webáruház nincs pontosan tisztában valamely süti alkalmazásával együtt járó adatgyűjtéssel, akkor nem alkalmazhatja az adott sütit a honlapján

Ezen cikk célja kizárólag a tájékoztatás, a cikk tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak és nem teljeskörű, mindezekre tekintettel a webáruház jogi megfelelőségének biztosítása érdekében – mivel minden eset egyedi – a témában gyakorlott jogi képviselő közreműködésével javasolt a jogi dokumentumok elkészítése.