Oldal kiválasztása

Az egyik legnépszerűbb téma a közösségünkben a kezdő vállalkozások támogatása és pályázati lehetőségei, minden héten vannak kérdések ezzel kapcsolatban. Emiatt döntöttünk úgy, hogy készítünk néhány új cikket a témában. Ezekből az egyik és első egy interjú, Szécsi Attilával, aki kifejezetten fiatal vállalkozókra specializálódva foglalkozik pályázatírással.

Attila tagja a facebook csoportunknak a Kezdő és Fiatal Vállalkozók Közösségnek, ahol hasznos segítséggel, tippekkel, tanácsokkal látja el azon tagjainkat akik pályázati lehetőségekkel kapcsolatban kérdeznek. Mivel ilyen aktív és lelkes segítő a közösségünkben, arra gondoltunk szívesen olvasnátok Attila tevékenységéről bővebben, következzen akkor az interjú!

 

Kérlek mutatkozz be röviden, mióta foglalkozol pályázatokkal? Miért a pályázatírást választottad?

 

Sziasztok! Szécsi Attila vagyok, a TenderMan brand tulajdonosa és forrásszerzési specialistája. Anno 8 éve teljesen véletlenül csöppentem bele a pályázatírásba, abszolút nem volt egy tudatos döntés a részemről. Én azok közé a kevesek közé tartozom, aki tök véletlenül olyan munkakörbe lett elhelyezve, amelyben megtalálta a hivatását.

A pályafutásomat még 2010-ben kezdtem Szarvason a helyi önkormányzatnál beruházási ügyintézőként, hozzám tartoztak elsősorban a város, és intézményei elnyert pályázatok közül a mélyépítési projektek, amelyből abban az időben akadt szép számmal. Koordináltam útépítést, játszótér-építést, belvízelvezetési rendszer kiépítést, de foglalkoztam iskolák informatikai eszközbeszerzésével, szeméttelep rekultivációval is, volt hogy egyszerre 12 pályázati projekt ügyeit intéztem.

Igazi mélyvíz volt, amiből sikerült szerencsésen a partra evickélnem. Az a két év, amelyet az Önkormányzatnál töltöttem el, akkora alapot adott, amelyre később bátran építkezhettem. Később volt egy külföldi kalandom, közel 2 évet dolgoztam kint Hollandiában, teljesen más területeken, és egy óriási vándorlási láz vett rajtam erőt. Volt olyan, hogy kistoppoltam Luxemburgba, de elkezdtem az El Camino-t is, és egy ízben részt vettem futóként a pamplonai bikafuttatáson is.

Miután kiéltem magam ilyen téren, visszatértem Magyarországra, létrehoztam életem első cégét, és rekord gyorsasággal be is csődöltem vele, kimaxolva minden elkövethető hibát, amelyet egy kezdő vállalkozó elkövethet. Felocsúdva ebből a nagy sokkból, újból alkalmazott lettem, dolgoztam például alapítványnál pályázati referensként, pályázatíró cégnek is voltam a vezető pályázati tanácsadója, majd 2017-ben úgy döntöttem, hogy önállósítom magam, és egyik napról a másikra úgy döntöttem, hogy belevágok újra a vállalkozói életbe, mint pályázatíró és forrásszerzési specialista.

Ezalatt az idő alatt töménytelen mennyiségű pályázatot megírtam, kiképeztem magam a kedvezményes kamatozású hitelekből, és több százmillió forint értékben nyertem pénzt az ügyfeleimnek. Akkora lett utánam az érdeklődés, hogy már más pályázatírók segítségét is igénybe kell vennem, a cél pedig az, hogy a dél-alföldi régióban a legnagyobb forrásszerző céggé váljak, egy high-skilled szakértői gárdával a hátam mögött. 

 

Elsősorban kiket segítesz a pályázatok területén?

 

Én is fiatal vagyok, és szinte misszióm az, hogy minél több fiatal kezdjen el vállalkozni, így elsősorban a vállalkozást indító, vagy indítást tervező fiatalok a fő célcsoportom. De mellettük már a meglévő vállalkozások és vállalkozók fejlesztési ötleteinek, céljainak megvalósításában is segítek, és civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) is gyakran megkeresnek pályázatírási feladatokkal.

Lényegében szinte minden olyan piaci szereplőnek segítettem már pályázatírással, aki a piacon létezik: dolgoztam önkormányzatoknak, nemzetiségi önkormányzatoknak, intézményeknek, őstermelőknek, családi gazdaságoknak, szakszervezetnek, és természetesen magánszemélyeknek is. A magánszemélyeket ki kell emelnem, ugyanis a vállalkozói pályafutásom pályázatíróként pont a magánszemélyek kiszolgálásával indult, ugyanis ez volt az a nagyon masszív és nagy tömegű célközönség, akiket nagyon kevés pályázatíró szolgált ki, én pedig lecsaptam ennek a piaci résnek a betömésére.

Összefoglalva: ha van egy jó ötleted, vagy megvan az, hogy mire van szükséged ahhoz, hogy egy lépcsőfokkal feljebb tudj lépni, akkor bármilyen formában megkereshetsz.

 

Nagyságrendileg hány sikeres pályázónak segítettél?

 

A meglévő, folyamatosan (legalább évente 1-2 alkalommal) pályázó ügyfeleim száma 30-ra tehető, akiket kb. 60 nyertes pályázattal segítettem, de kb. még 100 olyan ügyfelem van, akinek csak egy alkalommal írtam nyertes pályázatot. Ez az ügyfélszám folyamatosan fluktuálódik, és rengetegen keresnek meg csak tanácsadással kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy egy alkalommal felmérem a szervezetüket, és az alapján felkészítem őket az önálló pályázásra. (de ebben az esetben a pályázat, és az esetleges üzleti terv írást már az ügyfél oldja meg magának).

 

Ha valaki egyedül viszi végig a pályázatot, akkor mit javasolsz, tanácsolsz neki?

 

Ha valaki önállóan szeretné a saját pályázatát elkészíteni és beadni, a legfontosabb tanácsom az, hogy járja körbe nagyon a témát, és erre ne sajnálja

se az időt, se az energiát. Olvassa figyelmesen végig a pályázati kiírást, és nagyon figyeljen a formai követelményekre, mert nagyon kis hibákon is el tud csúszni egy pályázat.

Elsőként ellenőrizze le, hogy jogosult-e indulni a pályázaton, mert lehet hogy alapból megfelelne a pályázati feltételeknek, de ha csak 1 pontnak nem tud megfelelni a pályázó személy, akkor automatikusan el is utasíthatják a pályázatot, és így rengeteg pénzt, időt és energiát dobtunk ki az ablakon. Ha jogosultak vagyunk indulni, gyűjtsünk be minden, a pályázati kiírás által kért mellékletet, a költségeket pedig tervezzük reálisan.

Ha valami pedig nem tiszta, vagy nem egyértelmű, ne féljünk például a pályázat kiírójától segítséget, iránymutatást kérni, mert szívesen segítenek, nekik is érdekük, hogy minél több nyertes pályázat szülessen. És ami a legfontosabb: Ne azért pályázzunk, hogy “ingyenpénzt” nyerjünk, hanem azért, hogy egy fontos célt megvalósíthassunk. Mert azt minden pályázó megtanulja: Az ingyenpénz sincs ingyen!

 

Érdemes-e egyedül, szakértői segítség nélkül belevágni?

 

Persze, ha valaki úgy érzi, hogy ő is meg tudja oldani, akkor nyugodtan vágjon bele, csak ne vegye félvállról. Tényleg legyen alapos, figyeljen oda minden kis részletre, és ellenőrizzen át minden akár kétszer-háromszor is. Figyeljünk oda az árajánlatokra, azok is legyenek kidolgozottak, részletesek, ha valamit építünk vagy felújítunk, akkor a tervek, műszaki leírások harmonizáljanak a pályázati feltételekkel. Nem nagy ördöngösség megírni és beadni egy pályázatot, egy pályázatíró igénybevétele másféleképpen tud pozitívan hatni a pályázatnál.

 

Mekkora eséllyel sikeres a pályázatunk ha szakértői segítséget veszünk igénybe?

 

Egy pályázatíró megbízása sokszor nem csak kifejezetten a nyerési esélyek javítása miatt célszerű, hanem azért is, mert időt, pénzt és energiát tud megspórolni a pályázónak. Egy pályázatíró már tisztában van azzal, hogy milyen dokumentumot hogyan kell elkészíttetni, milyen extra dokumentumokat kell majd benyújtani, amit a konkrét felhívás nem kér, de hiánypótlás keretein belül nagy valószínűséggel a pályázat kiírója igényelni fog.

Megvannak a megfelelő kapcsolatai olyan alvállalkozókhoz, beszállítókhoz, akik “pályázatképes” dokumentumokat, árajánlatokat tudnak készíteni, ezzel is lerövidítve a pályázás menetét. Továbbá egy pályázatíró úgy tudja megírni a szakmai koncepciót, az üzleti tervet, hogy az maradéktalanul tartalmazza mind a pályázó számára fontos pontokat, de a pályázati kiírás elvárásainak is megfeleljen. Valamint egy pályázatíró le tudja venni a pályázattal járó terheket a pályázó vállairól, így a megbízó arra tud koncentrálni, amihez igazán ért, nem esik ki a munkából. 

Mégis hogyan fizetjük meg a szakértői segítséget, hiszen kevés induló vállalkozásnak van bármiféle tőkéje, amiből ezt finanszírozhatná?

 

Pár éve sajnos már a pályázatírás díja nem számolható el a pályázatoknál, és nem igazán értjük, hogy miért, de a pályázatok kiírói azt szeretnék elérni, hogy mindenki tegye félre a napi munkáit, a vállalkozása vezetését, és önmaguk írják meg a pályázataikat. Ez sok esetben bevételkiesést, és hiányosan, nem megfelelően előkészített és beadott, majd elutasított pályázatokat jelent.

Mivel nem elszámolható, így a szakértők három irányba mozdultak el: Sok pályázatíró csak a pályázat nyertessége esetén kér el sikerdíjat, mások csak megbízási díjjal dolgoznak, és a pályázat benyújtását követően állítják ki a szakértői számlájukat. Én például a harmadik módszerrel dolgozom, és megbízási díjat is, valamint sikerdíjat is felszámolok az ügyfél felé.

A megbízási díj egy alacsonyabb összeg, amely két célt szolgál: Ezzel tudom kiszűrni a komoly pályázókat az “infóvadászok” közül (Infóvadász az, akit mindig minden érdekel, minden pályázatról össze akar ülni beszélni, ötletelni, de sose kezd bele egyikbe sem, és általában elfelejti ezt közölni, inkább gálánsan eltűnik hetekre), és a pályázat elkészítésével kapcsolatos költségeim (utazás, ügyintézések, papírköltség) fedezve vannak. Amennyiben pedig nyer a pályázat, akkor keresem meg igazán a munkám díját, egy alacsonyabb összegű, mindig az elnyert támogatás mértékéhez igazított sikerdíj formájában.

 

Általában mennyi ideig tart ez a folyamat? Maga a pályázás folyamata, a pályázás mellett döntéstől, a pályázat benyújtási határidőig?

 

Ez nagyon sokszor függ a pályázattól, attól, hogy melyik szerv írta ki a pályázatot, és attól is, hogy mennyien pályáznak rá. Nehéz így akár egy átlagot is vonnunk, mert tényleg brutálisan szerteágazóak a számok. Van olyan, Foglalkoztatási Osztályokon keresztül elérhető vállalkozóvá válási támogatás, ami pár nap alatt a beadástól a támogatási szerződés megkötéséig lezongorázható, de van olyan beadott élelmiszeripari kapacitásbővítő pályázatunk, ahol másfél éve várunk a döntésre… egy kisebb pályázat összeállítása pár nap alatt abszolválható, nagyobb pályázatok, K+F+I projektek esetében hosszabb, 2-3 hónapos előkészületi idővel kell kalkulálnunk.

Ha már nyert a pályázat, utána felgyorsulnak az események. Attól függően, hogy mi mennyi időt állítottunk be a pályázatban a megvalósítási időtartamra, attól függően pár hónap alatt végig lehet vinni a projektet a záró elszámolásig.

 

Miért érdemes pályázatokkal foglalkozni, ha sok idő, sok a feltétel és a kiutalási idő?

 

Pályázni akkor érdemes, ha világos, kitűzött fejlesztési céljaink vannak, és ezek olyanok, amelyek nem sürgetőek, nem a napi szintű megélhetés múlik rajta, és időben is “ráér”. Tűzoltásra, és arra, hogy gyorsan megvegyek valamit, mert éppen jó áron van, a pályázatok nem valók. A pályázatok abban segítenek, hogy valami új dolgot tudjunk létrehozni: egy új vállalkozást, hogy új szintre tudjon lépni a vállalkozás, új szolgáltatást vezessünk be, új munkaerőt lehessen felvenni, új telephelyet tudjunk létrehozni, egy új eszközzel tudjuk a termelésünket javítani.

 

Van bármiféle garancia arra, hogy sikeres lesz a pályázás?

 

A pályázatírás az egyik olyan szakma, amiben garanciát nagyon nehéz adni, a többségünk nem is tudja már ezt bevállalni. És ez nem amiatt van, mert mi pályázatírók nem bíznánk a saját munkánk minőségében (én speciel csak olyannal pályázok, akivel tuti nyerni fogunk, kétes ügyletekbe pont emiatt nem is megyek bele), hanem azért, mert az utóbbi években többször is előfordult, hogy magát a pályázati kiírást vonták vissza, és több ezer pályázatot kaszáltak el egyszerre.

Ezért is fontos, hogy ne a napi megélhetést biztosító tevékenységet kockáztassuk egy pályázattal, hanem olyan dolgot, ami ha nem valósul meg, még nem jár a vállalkozás halálával. Tehát a kérdésre visszatérve: a munkánk minőségére tudunk garanciát adni, de a pályázat nyertességére manapság sajnos lehetetlen, mert lehet, hogy rajtunk kívülálló okok miatt nem fog nyerni a pályázat.

 

Hogyan történik a pályázás folyamata úgy általában, mesélnél erről bővebben?

 

Első körben érdemes átgondolni, melyek azok a célok, tervek, amelyeket el akarunk érni, és azok mit igényelnek a részünkről, mennyi időt, energiát kell belefektetni, minek kell utánajárni, mikorra szeretnénk ezt a célt elérni, és mekkora összegű forrást igényel. Kalkuláljunk azzal, hogy a pályázathoz szükség lesz önerőre is, így azt is tervezzük meg, hogy a szükséges önerőt miből fogjuk finanszírozni.

Ha megterveztünk, kiszámoltunk mindent, és úgy érezzük, hogy itt az idő belevágni, érdemes megkeresni egy pályázati tanácsadót, akivel le lehet ülni, és át lehet beszélni a pályázati lehetőségeket. Érdemes minden kis apró részletre kitérni, a legtriviálisabb dolgokat is átbeszélni, mert nüanszokon múlhat a pályázat sikeressége. Készüljünk fel a vállalkozásunk számaiból is, és nagyot tud segíteni a tanácsadáson az is, ha van kalkulációnk arra, hogy a fejlesztést követően mennyit fog növekedni az árbevételünk.

Ha sikerült megtalálni a tökéletes pályázatot, és a pályázatíróval is megegyeztünk, akkor itt az idő megtenni az első lépéseket a sikeres pályázás felé: a szükséges papírok beszerzését. Be kell gyűjtenünk a céges, magánszemélyes iratainkat, árajánlatokat kell kérnünk az igényelt eszközökre, szolgáltatásokra, és ha építünk, akkor itt az idő a tervezési folyamatokat is elkezdeni.

Miközben beszerezzük ezeket a dokumentumokat, a pályázatírónak (vagy nekünk) össze kell állítania a szöveges részeket a cég előéletéről, eddigi tapasztalatokról, és a fejlesztési ötlettel elérhető eredményekről. Ha minden összeállt, és megírtunk minden fogalmazós részt, akkor fel kell töltenünk a megfelelő online pályázatkezelői felületre mindent (bár vannak még olyan pályázatok, amelyeket papír alapon kell beadni), és ne kell nyújtanunk a pályázást. Utána meg jön a legrosszabb rész: várunk. 🙂

 

Ti hogyan csináljátok?

 

Amikor minket első körben felkeres egy potenciális ügyfél, akkor elkérjük az e-mail címét, és egy rövid e-mailben felteszünk sok-sok kérdést a pályázati, fejlesztési ötleteikkel kapcsolatban. Amint megkapjuk a válaszokat, egyeztetünk időpontot egy személyes tanácsadásra, amelyre mind Mi, mind az ügyfél alaposan felkészül. A találkozón részletesen kitérünk a pályázati ötletre, megvizsgáljuk financiális és műszaki / jogi / könyvelési és egyéb oldalakról is, valamint átbeszéljük, hogy a megvalósulás esetén miben fog előrelépni a cég, milyen pluszt fog a vállalkozás életében jelenteni.

Ezt követően Mi vesszük át a kezdeményezést, és beavatjuk a pályázó jelöltet a jelenleg is elérhető, valamint a jövőben várható, a fejlesztési ötletükhöz passzoló forráslehetőségeket. Direkt nem pályázati lehetőséget írok, ugyanis sok esetben az ötlet pályázati úton nem megvalósítható, azonban kockázati tőkebefektetéssel, vagy egy kedvezményes kamatozású banki hitelkonstrukcióval viszont könnyedén megvalósítható. Amikor átbeszéltük a lehetőségeket, és az ügyfél úgy dönt, élni kíván valamelyik finanszírozási móddal, akkor akár már helyben megkötjük a megbízási szerződést, és részletesen átbeszéljük a pályázás folyamatát.

Felvázoljuk és leosztjuk egymás között a teendőket, megbeszéljük azt, hogy kiktől és mire kérjünk be árajánlatot, és hogy milyen papírokra, információkra lesz szükségünk a pályázat elkészítéséhez. Majd miután mindent begyűjtögettünk, beadjuk a pályázatot. Szinte mindig szokott jönni a beadást követően hiánypótlás is, amelyet szintén elvégzünk, pótoljuk a hiányosságokat, pontosítjuk azokat a kérdéses részeket, amelyeket esetlegesen a Kiíró nem ért. Miután ezt is teljesítettük, valamennyi idő elteltével megérkezik a pozitív bírálatról szóló döntés. A döntést követően kezdődhet a projekt megvalósítása.